Kezdőoldal

Megígértem, jöjjön hát az eszmei beszorítások csodálatos világa. Ottlik Géza művei meghatározók, az író feltérképezte ezt a különleges területet. Sokat tanultam a lényegtelen lapok eldobásából előálló beszorításokból, a szerkezetgyengítő és a szerkezetjavító hívásokból. Megismertem a gyanús impasszt és az információt nyerő hívásokat. Mégis, a lidércek a legérdekesebbek.

Sorozatom előző részében az átmenetváltásos beszorításra tettem ígéretet. Egy adu nélküli példát láttunk már. Az aduval működő váltás egyszerűbb.

Sorozatom előző részében feltettem a kérdést, hogyan kellett volna játszanom azt a bizonyos 6 szant? A kőr impassz mindenképpen szükséges. Kelet káró tízeséből és szingli treffjéből következőleg 3-4 kőrje van. Negyedik kőr királya ellen csak az áldozatos átmenetbeszorítás segít, három kőr ellen pedig nem veszít. Az átmenetbeszorítást Ottlik Géza alaposan kielemezte, fantasztikus példákat találunk a Kalandos hajózás a bridzs ismeretlen vizein című Hugh Kelseyvel írt könyvében.

Sorozatom előző részében sok színnel és sok-sok színelemmel gyűlt meg a bajunk. Vajon egyetlen szín esetén kevesebb a probléma?

Sorozatom előző részében a több színelemet is érintő beszorításokra hívtam fel a figyelmet. Ha sok a színelem, biztosan van közösen védett szín is. Most a közös védelmek legegyszerűbb változatait mutatom be. Ezek a változatok a beszorításos feladványokban gyakran előfordulnak, és asztal mellett is felbukkannak.

Sorozatom előző részében a harmincas évek kedvenc feladványtípusáról emlékeztem. Gyakori téma volt a blokkolások leküzdése, miközben a megfelelő ellenfelet üttetve két vagy háromszínű beszorítás adja a megoldást. A következő feladvány 1932-ben a Színházi Életben jelent meg.

Sorozatomban folytatom az előző rész adus témáját. Korábban aduelfogásokról volt szó, most az adufortélyos beszorításokon szaladunk át. Adufortélyos présről akkor beszélünk, amikor a védő aduban és még két szín védésében szenved. A meghívott negyedik szín lopásakor. A védő mit tehet? A védett szín gyengítése ütésvesztést okoz. Akkor marad az adu eldobása. Amennyiben az eldobott adu miatt a felvevő kényelmesen játszik keresztlopást vagy ütését is lehúzhatja, akkor a védő ténylegesen beszorult, farhullám vagy kiütés áldozata lett.

„Véget vetnek a zenének, és hazamennek a legények”… Állj! Senki ne induljon sehova. A bajnoki szezonnak ugyan vége, de most jön az IBBF, utána pedig az oly régóta várt budapesti Európa-bajnokság – az izgalmak tehát fokozódnak! Sőt, hétfőn és kedden BAM-csapatverseny a Böszörményi úton, mintegy levezetésként. Most előbb azonban megnézzük, hogyan végeztek az esélyesek, milyen meglepetések történtek a végső helyezések közt, valamint természetesen a hét partija sem maradhat el egyik osztályban sem.

Sajnálatos tény, de a legjobb hazai sportenciklopédiák sem térnek ki a magyar bridzs kiválóságainak dicső tetteire. Ezért történelmi rovatunk munkatársai hozzáláttak a könnyűnek nem mondható feladatnak, lexikonszerkesztőséget hoztak létre, ahol szívesen látnak szerkesztőket akár egy-egy szócikk megírására is. Ezúttal a budapesti Európa-bajnokság tiszteletére, eddigi munkájuk rövid előzeteseként, közre adjuk Európa-bajnokainkról összegyűjtött adatokat. Ők a magyar bridzs kezdő tizenegye.

Sorozatom második cikkében még a múlt század harmincas éveit idézem. Ahogy ígértem, először az akkori idők hangulatát és kiváló játékosait mutatom be. Szinte mindenki hallott Molnár Harryról, a tótágas (dummy riverse) lejátszási módot egy időben Molnár-cselként ismerték. Leitner Ferenc, Klór László, Hilb Jenő, Lukács Pál, Bokor Imre mind-mind kiváló játékos volt. Az 1933-s egyéni versenylistán az akkori idők bajnokai is szerepelnek. Alpár Imre lett az első helyezett, őt Décsi László, Keleti Andor követte, és itt bukkan fel először a fiatal Ottlik Géza neve is. Ferenczy György zongoraművész a támadó szín visszatételével írta be magát a bridzs nagykönyvébe. Darvas Róbert a Magyar Bridge és a Színházi Élet bridzsrovatának a szerkesztőjeként írt, játszott, elemzett.